Barlangi kalandok GUE szemlélettel (Adamovszky István írása)

Nem tudom ki hogy van vele, de bennem volt némi kétely, hogy vajon a barlangi búvárkodás nekem való-e. Viszont az első merülés után, a hidegtől vacogva, de boldogan, egymás szavába vágva mondtuk el az élményeinket. Persze volt már néhány zárttéri merülésem, roncsokba, jég alá, kisebb üregekbe, sőt – tudtomon kívűl – tényleges barlangokba is, amelyek veszélyét a meleg, a jó látótáv és a sekély mélység miatt annó fel sem mértem. Igaz, biztonsági szempontok miatt ezek a “kilengések” duplapalackkal és általában deco palackokkal lettek végre hajtva – mai szemmel nem is vagyok rá büszke – és már értem, hogy mit jelent az hogy GUE szemlélet.

Innen nézve minden sokkal tisztább, és érthetetlennek tűnik, vajon miért nem követ a többi oktatási rendszer is hasonló irányelveket, és egyértelművé válik miért is merülünk szívesebben inkább GUE búvárokkal. Ezzel nem azt mondom, hogy mindenki más rossz lenne, mert én is ismerek olyat, aki odafigyel mindenre és megvan a megfelelő tudása és tapasztalata, de sajnos több a rossz példa, mint a jó. Ezért is döntöttem a GUE-nál, annak ellenére, hogy más rendszerben technikai tréner vagyok és oktatókat képzek már évek óta. De inkább leírom miért tetszett a tanfolyam és mindenki döntse el maga, hogy szeretne-e a GUE Csapat részese lenni. Az biztos, hogy ez nem való minden búvárnak (nem úgy, mint a Fundamentals tanfolyam), és egyáltalán nem ajánlott “comfort diver”-eknek –  amiben semmi rossz nincs, én is imádom a láblógatós szafarikat – csak éppen itt nincs helye annak, akit megrémiszt egy 100 méteres séta duplapalackkal a hátán, vagy a folyamatos kontroll és gyakorlatozás, bár én ezt élveztem a legjobban.

10689847_774058349328454_4190989707945016560_n
A szárazgyakorlatok fontos részei a képzésnek

Természetesen itt is elméleti képzéssel indult a hét, és a sok fontos információ mellett nem maradt el a barlangtípusok megismertetése, keletkezése, és még sok más érdekesség, ami közelebb hozza a természetet a kalandvágyó jelöltekhez. A felszerelések átnézése és jelölése után (ami meglepően hosszú időt vett igénybe), jöttek a rendkívűl fontos szárazgyakorlatok – minden nap más és más), hogy az ember álmából felkeltve is tudja mikor melyik oldalán legyen a kötélnek, hogyan fogja azt miközben gázt ad a társának, hogy ki menjen elől a sorban probléma esetén, vagy mit is tegyünk nulla látásnál, de még sorolhatnám, csak itt sem ez a lényeg. Jön a már jól megszokott társellenőrzési rendszer a helyi viszonyoknak megfelelő kiegészítésekkel, még nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a már korábban elsajátított testtartás és uszonyozási technikák finomhangolása, mert itt tényleg életek múlhatnak rajta – ha nem is mindig a miénk –, hogy milyen látótávolságot hagyunk magunk mögött, és hogy mennyire vagyunk alázatosak a több évszázados jelenségekkel szemben. A nyugalom alapvető tulajdonság, így aki egy lámpa vagy szelephibától stresszelni kezd, nem fogja élvezni a tanulást, de aki vágyik az adrenalinra, jóleső érzéssel nyugtázza majd, hogy olyan valószínűtlen helyzeteket is képes megoldani, amelyek tényleges merüléseknél sosem fajulhatnak addig a pontig, és minden vészhelyzetre felkészül a képzés alatt.

1233986_777733805621382_6889685870301584848_n
Idilli környezet

A helyszín paradicsomi, ideális a kikapcsolódásra, csendes, barátságos, természetes, hegyek, fák, patakok és tiszta levegő várja az embert, és a világ legjobb barlangjai között számon tartott Ressel és még több tucat másik, Franciaország délnyugati részén. A 100 évnél régebbi szálláshelyünkön még 3 búvárcsapat volt velünk egyidőben (legalább 4 országból), mégsem volt sehol zsúfoltság, mert váltottuk egymást mind a merülőhelyeken, mind a terepen a szárazgyakorlatok alatt. Esténként, a házi feladat elvégzése után jóleső fáradtsággal döltünk be az ágyba, hogy reggel ismét a közeli házi pékségben kezdve a napot, egy új kalandnak vágjunk neki Cajarc környékén. A töltőhelyen színvolnalas szolgáltatással várják az ügyfeleket, hatalmas pufferekből néhány perc alatt 240 barra töltve a duplapalackjainkat – látszik, hogy itt tudják milyen fontos az a néhány plusz 10 Bar légzőgáz. Szóval egy tökéletesen felépített rendszert találtam, amit ajánlok mindenkinek, aki komolyan veszi ezt a szép hobbit!

1236685_780097212051708_4800623401588284328_n
Büszke GUE búvárok

Én biztosan folytatom ezt az utat, és felderítem mi a különbség az általam is oktatott technikai tanfolyamok és GUE szisztéma között, hogy ebből is tanuljak és növeljem a biztonságot a magam és tanulóim merülései során. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Vízalatti Vontató (DPV) tanolyamon is rengeteg újdonságot tanultam, amely az egyik legszórakoztatóbb képzés volt, miközben megcsillant a lehetőség a további kalandokra. Külön köszönöm a türelmet, oktatóbarátomnak Szilágyi Zsoltnak, aki elviseli az oktatói rigolyáimat, és többször is elmagyaráz mindent, mintha egy laikussal beszélne anélkül, hogy éreztetné az emberrel, hogy milyen keveset tud az adott területről. Nem utolsó sorban javaslom a többi oktatónak hogy ne döljenek hátra elégedetten, mert ha nem képzik magukat, azt veszik észre hogy egyre kevesebb embernek tudnak értéket és élményt adni!

Adamovszky István Technikai Oktató Tréner és büszke GUE Cave1 búvár