Mikor oktatóm, Szilágyi Zsolt megkérdezte lenne-e kedvem írni a Fundamentals tanfolyamomról, örömmel igent mondtam mivel az egyik legjobb képzésnek tartom az életemben.

Azt hiszem joggal gondoltam magam tapasztalt búvárnak, több éves oktatói múlttal, akit már nem érhet sok meglepetés, de tévedtem. A várakozásaimat bőven felülmúlta az az egyszerűség ahogy az egész metodika felépül, az elmélet és a gyakorlat praktikus ötvözése, és az a céltudatosság ami a résztvevők maximális biztonságát tartja szem előtt, miközben környezettudatos csapatjátékosokat nevel a nebulókból. A technikai vonalon már régóta megszokott TEAM végre megtalálható egy „kedvtelési“ oktatásban, és van egy rendszer ahol rájöttek hogy mennyivel könnyebb egy kezdő szinten megtanítani a helyes testtartást és az uszonyozásokat, amikor még előítéletektől mentes a tanuló. Tetszett, hogy nincs túlmisztifikálva a nitrox (vagy a későbbi képzéseken a trimix), mint légzőgáz, sem a számítások logikája, így nem rémül meg a használó, és könnyedén tud merülést tervezni komputer és tábálzatok nélkül is.

A legnagyobb előrelépést mégis a többi rendszerben is megtalálható „társellenőrzés“ jelentheti, ami összetettségével toronymagasan emeli a tagok közötti összhangot, előtérbe helyezve azt, ami valóban fontos: a csapatszellemet és a feladatok megosztását, így az egységet, és ezáltal biztonságosabb merülést teremt mindenkinek.

Az külön öröm hogy a felszerelés nem egy karácsonyfára (vagy bazári majomra) emlékezteti a külső szemlélőt, és minden búvár tisztában van vele, hogy mi és hol található, így nem okoz problémát vagy vészhelyzetet, ha más a rendszer által elfogadott szabványú tartalék berendezést (legyen az wing, hevederzet, reduktor vagy akár a kaniszteres lámpa) kénytelen használni bármelyik csapattag. Persze kereshetnék kifogást, hogy ez vagy az nem biztos hogy így tökéletes, de  itt mindenre van indoklás is, hogy annak miért kell éppen ott és úgy lennie. Fantasztikus hogy az oktatások videózásra kerülnek, mert így az ember viszontláthatja az esetleges hibáit (legyen az rossz fejpozíció, vagy asszimetrikus békauszonyozás), azonnali visszacsatolást kap, és vizualizálhatja hogy miben fejlődött és mi az amit teljesen jónak érez (erről is van saját emlékem ☺), miközben javításra szorul. Azóta én is felveszem a saját oktatásaimat és néha meglepődöm milyen jó eredményt érek el már azzal, hogy tudják hogy rögzítem a feladataik bemutatását, arról nem beszélve hogy saját hibáimat is jobban észreveszem, ezzel magamat is fejlesztem. Igaz, hogy a Fundamentals-on a tanulnivaló nem kevés és a tempó is erőssen feszített, de biztos, hogy minden résztvevő élete egyik legjobb döntését hozta, mikor regisztrált, tekintet nélkül arra, hogy lett-e belőle igazolványa vagy sem, mert a tanfolyamon mindenképpen sikeres lesz, azáltal hogy végigcsinálja, már profitál belőle. A szárazgyakorlatok pedig azon felül hogy módfelett viccesek tudnak lenni, igen hasznosak a motorikus készségek rögzülésében, és elengedhetetlenek a sok kezdeti hiba kiküszöböléséhez. Ez nem a katonaság, de kétségtelen hogy megkövetel némi tiszteletet és alázatot a részvevőktől, ami (akárcsak a versenysportok) építőleg hat az egyenes jellemre, így azok az emberek akik nem tartanak be semmilyen szabályt, nem fogják kedvelni (talán el sem kezdik), de remélem minél jobban elterjed, és sok jó búvárt ad még a társadalomnak. Az elv, hogy egy felelősségteljes búvár ne dohányozzon szintén mérföldkő lehet, és még oldalakat írhatnék a többi finom kis részletről ami tetszett, de nem az lenne a lényeg.

A figyelem, ami a környezetvédelemre is mindig emlékezteti a búvárt külön kiemelendő, mert csak így adhatunk esélyt annak hogy 50év múlva is legyen miért merülni. A GUE filozófiát minden búvárnak ismernie és követnie kell, a hatékonyabb, biztonságosabb, és élvezetesebb merülések érdekében. Köszönöm, és már várom a következő tanfolyamom hogy az milyen érdekes lesz.

Adamovszky István

GUE Fundamentals Búvár